Sajó-Bódva Völgye és Környéke
Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

3700 Kazincbarcika, Eszperantó tér 2.
Telefon/fax: +36 48 312 797

A régió bemutatása

Földrajzi jellemzők

A Sajó-Bódva-völgye területén a legváltozatosabb domborzati formák - hegyek, dombok, folyóvölgyek, medencék, síkvidékek - váltakoznak, és a sokszínű felszíni formák hordozta, változatos természeti adottságok, nemcsak a tájképi változatosságban, de az élőhelyek sokszínűségében és az ebből eredően magas biológiai sokféleségben is megmutatkoznak.

Ennek tudható be az is, hogy a régió területére két nemzeti park is esik, és számos védett természeti érték található itt. Mindezen természeti értékek mellett megjelenik az iparvidékek zónája is, amely a régióban lévő természeti erőforrások használatára települt a térségbe.

A régió területén a nagy természetes tájegységeket a folyók völgyei választják el egymástól. A Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó felső részén az Aggteleki-karszt magasodik, ill. a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A közép- és kistájak többnyire túlnyúlnak a megye, ill. az ország határain.

Társadalmi jellemzők

A Sajó-Bódva-völgyében elhelyezkedő, földrajzilag, gazdaságilag és a lakosság száma vonatkozásában is jól elkülöníthető régió a Sajó-völgy, (a 26-os számú út és környezete), és a Bódva-völgye mint földrajzi terület. Ez a térség négy, lélekszámban és gazdasági potenciálban is jelentős kistérségi régiót fog össze. Összességében ezen a területen Miskolc Megyei jogú várost leszámítva 110-120 településen összességében kb. 250 ezer ember él.

A Sajó-Bódva-völgye Magyarország észak-keleti részén elhelyezkedő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található (lásd ábra), amely ország területileg második legnagyobb megyéje. A térség gazdasági életét korábban elsősorban a nehézipar, a bányászat, kohászat és a vegyipar tevékenysége határozta meg. A megyére 1945-1980 között a nagyütemű gazdasági fejlődés, országos jelentőségű kiemelt beruházások megvalósítása, jelentős népességnövekedés (elsősorban az Alföldi területekről történő betelepülés) volt a jellemző. Az állandó lakósság mellett a nagyvárosokba, ipari körzetekbe naponta ingázók száma is jelentős volt. A települések létszámának növekedésétől, a térség gazdasági fejlődésétől az infrastrukturális fejlesztések messze elmaradtak. Ez az elmaradás jellemző volt a szilárd települési hulladékgazdálkodásra is. Az 1980-1990 közötti időszakban a térségre a gazdasági stagnálás ill. egyes területeken a termelési visszaesése volt a jellemző. Az 1990 évben végbement gazdasági rendszerváltás az egész megyére súlyos gazdasági és szociális válságot hozott. A bányászat visszafejlesztése, a kohászati termelés csökkenése, a kapcsolódó iparágak válságához is vezettek. A megye egyes térségeiben munkanélküliség elérte, sőt helyenként meghaladta a 40-50%-ot is.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom régebben sem tartozott a húzóágazatok közé, most azonban a kelet-európai turisták elmaradása miatt tovább csökkent az idelátogató vendégek száma, annak ellenére, hogy a térségben számos jelentős idegenforgalmi látványosság található. Az idegenforgalom fejlesztése a térségben részben a magántőke, részben állami és nemzetközi támogatással valósítható meg. A megye gazdasági szerkezetátalakítási programja nagy hangsúlyt helyezett az idegenforgalom fejlesztésére, ezen belül különösen segítette az Aggteleki Cseppkőbarlanghoz és a termál- gyógyturizmushoz kapcsolódó projekteket, programokat. Az aggteleki térséghez kapcsolt idegenforgalmi fejlesztésekben is nagyok a lehetőségek. A nemzeti parkkal összefogva a helyi gazdasági szereplők és önkormányzatok gazdasági társulást hoznak létre, amely az aggteleki világörökség holdudvarában a fizetővendéglátás, gyógynövénygyűjtés-feldolgozás és más csatolt termékek, szolgáltatások térségi szintű koordinálásával teremtik meg a helybeli lakosság megélhetésének lehetőségét.

A megye földrajzi adottságaiból eredően jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a Bükk hegység turisztikai lehetőségei is. Kiemelt idegenforgalmi vonzerőt jelent télen, a téli sportok iránt érdeklődők számára Bánkúton kiépült és fokozatosan fejlődő sportcentrum.

 

PR-kampány projektirányító: